Ha olyan férfit keresel, aki vonzó, jó humorú, eszes, határozott, érzékeny, remek szerető, ugyanakkor ragaszkodó és romantikus - válts mozijegyet.

Az élet rendje. Születünk, meghalunk. De vajon tényleg az az igazi halál, amikor megáll a szívünk? Amikor nem pumpál több vért az ereinkbe? Vagy vannak, akik addigra már régen meghaltak?! Mert olyan üresek, kiégettek, kiábrándultak belülről, hogy egyszerűen nincs már bennük semmi emberi?

Szeretnék radírozni a múltban, jobban kiszínezni a jelent és kedvemre rajzolni a jövőt.

Én már nem is leszek ideges, csak meg kell tanulnom, hogy azoktól az emberektől várjam a legkevesebbet, akiktől a legtöbbet vártam volna.

Van aki a nevét a karjára tetováltatva, aki felvési a suli WC fülkéjének ajtajára, aki azt kiálltja " szeretlek ". én mégis más vagyok. nem tetováltatok, nem vések és nem szólok, de a te neved mégis ott a szívemben.

A szív jobb tanácsadó, mint az ész, de csak... pillanatnyilag.

Isten hozott a féltékenység világában. Belépéskor kapsz egy kis hasogató fejfájást, szinte leküzdhetetlen vágyat, hogy valakit meggyilkolj és egy kisebbrendűségi komplexust.

Én még mindig azt látom, mikor még minden rendben van..

Nem hordok tűsarkút,

Nincs rajtam egy kiló smink

Nem járok rózsaszin ruhában,

Nem látogatom a szoláriumokat.

Nincs platinaszőke hajam és nem is mű,

A körmöm is természetes, nem hordok az ujjaim végén műanyag karmokat.

Nem vgyok csontsovány, van rajtam felesleg,

De nem rohanok a plasztikai sebészhez, hoz szívja le.

Természetes lány vagyok, fogadd el, szeress így, ha ez nem tetszik, szedd fel Szandikát vagy vegyél magadnak egy Barbie-t!

A könny annak a jele hogy érzel,és nem annak, hogy gyenge vagy.

Nem tudom, megfigyelték-e már ezt a zűrös aranyszabályt az élettel kapcsolatban? Abban a pillanatban, mikor nagy általánosságban minden a lehető legszebben klappol, valami mindig jön és nyakon vág.

 Nem múlik. Egyszerűen nem múlik, bármit is tettél vagy mondtál, nem múlik el, nem tudom leállítani. A kezem önkéntelenül is nyúlna feléd, a lelkem ösztönösen hozzád kívánkozik. Olyan, minta megszűnnék létezni. Őrülten hiányzol, és nem tudok ellene tenni, nem tudom, mi ez a dolog, de képtelen vagyok leállítani. Vagy nevezzük a nevén, ez a romlott szerelem. Nem tudom kiölni magamból.

Imádom a könyveket, mert amikor olvasom őket, meg tudok feledkezni mindenről. A könyvekben ott lehetsz, ahol szeretnél, azzal, akit szeretsz.

Az emberek sokszor vannak egyedül. Aki meg más mint a többi, az még többet.

a holnap még várhat, most éljünk a mának. bár nem látod őket, a hátadon szárnyak..

Ha gáz van, maradj csendben, vagy ordíts, üvölts, hogy minden rendben!

Azt viszont már réges-rég tudom, hogy ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az az is. Ha valaki pontosan azokat a csillagokat ígéri az égről, amikre vágyom, akkor hazudik.

Nem tehetsz ellene... elragad, magával ránt, vonzáskörébe kerülsz, és elnyel, mint valami fekete lyuk, vagy futóhomok. Minél erősebben próbálsz szabadulni, annál előbb leszel véglegesen a rabja. És az egészben a legszörnyűbb: hogy végig ezt akartad.

A barát az attól jó, hogy lehet vele őszinte lenni, kimaradnak a játszmák és a kímélő, hogy-ne-okozzak-fájdalmat-neked hazugságok, nem kell fel- és leépíteni, nem vársz el tőle semmit, és ő sem tőled, megmarad a gondolatok és tettek szabadsága, nem értékel, nem ítél el, nem akar megváltoztatni, egyszerűen a barátod.

Nekem te ne papolj, tudom milyen kemény az élet, darabokra tört szívből többet én már nem kérek! Hevertem úgy a padlón, mint kisgyermek eldobott játéka, tudod, egyetlen egy dolog van, ami kitart mindenki mellett: a saját árnyéka.